A NAV kiemelt feladata, hogy azon adózók számára, akik önkéntesen, pontosan tesznek eleget adókötelezettségüknek, az adózást minél könnyebbé, egyszerűbbé tegye, azokat, akik ismerethiány, vagy tévedés miatt adóznak pontatlanul, segítse a jogkövetésben, azon adózókat pedig, akik hajlamosak kibújni kötelezettségeik teljesítése alól, ettől visszatartsa, és a helyes irányba terelje. Ugyanakkor a NAV a törvény teljes szigorával lép fel azokkal szemben, akik szándékosan szegik meg az adószabályokat, kárt okozva ezzel közvetlenül a költségvetésnek, közvetett módon pedig a társadalom minden tagjának.

A NAV ellenőrzési tevékenységének legfontosabb feladata, egyben legfőbb célja a 2011. évben is az adóelkerülés és a költségvetésnek történő károkozás különböző formáival szembeni hatékony fellépés, az adóbevételi szempontból kiemelt kockázatot jelentő gazdasági folyamatok, magatartási formák feltárása, nyomon követése, visszaszorítása.

Kiemelt vizsgálati célok a NAV közleménye alapján:

A kiválasztás során már a vállalkozás alakulásának időszakában kiemelt figyelmet és egyedi kockázatelemzést indokolnak az alábbiak szerinti adózói jellemzők:
- a bejelentett székhelyet székhelyszolgáltató biztosítja;
- a cég külföldi ügyvezetőjének nincs belföldi bejelentett lakcíme, csak kézbesítési meghatalmazottra vonatkozó adatok bejelentésére került sor;
- a megalakulást követően – különösen alacsony jegyzett tőke esetén – jelentős forgalom, illetve nagy összegű fizetendő és emellett közel azonos összegű levonható általános forgalmi adó bevallása;
- a pénzforgalmi számla nélkül bejegyzett cégek, bejelentett pénzforgalmi számlával nem rendelkező általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek, eva alanyok.

Az alakulást követően, a vállalkozás működésének időszakában a korábbi évek ellenőrzési irányainak továbbviteleként folytatni szükséges azon adózók kiválasztását és egyedi kockázatelemzését, amelyekre az alábbiakban felsorolt kockázati tényező valamelyike jellemző:
- a bevallások benyújtásának elmaradása;
- nullás adattartalmú bevallások benyújtása több egymást követő időszakban;
- az áfa- és a jövedelemadó bevallások összhangjának hiánya;
- a munkáltató vagy kifizető által foglalkoztatott biztosítottak adatainak, adatváltozásainak bejelentése mellett a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóbevallások, adókötelezettségek teljesítésének elmulasztása;
- számottevő forgalom lebonyolítása mellett a bevallásban csekély létszámú foglalkoztatott szerepeltetése (különösen minimálbéren történő foglalkoztatása esetén), vagy annak teljes hiánya;
- gyakori székhely-, illetékesség, illetve tulajdonosváltás;
- nagy összegű adóhátralék felhalmozása, főként jelentős dinamikájú értékesítés növekedéshez kapcsolódóan;
- tartós veszteség kimutatása folyamatos működés mellett, különös tekintettel a nagy összegben felhalmozódott veszteségek tagi kölcsönnel történő finanszírozására;
- túlnyomórészt transzfer szerepkör az EU tagországok vállalkozásaival folytatott kereskedelemben, melyhez összegében és a forgalomhoz képest jelentős VIES eltérés párosul;
- a vámhatóság jelzése alapján csalás gyanús export-import ügyletek bonyolítása;
- a bevallásokban sorozatosan nagy forgalom és a bevételhez igazodó nagyságú kiadások szerepeltetése (ún. adóminimalizálás);
- a vállalkozások kapcsolatrendszerén, számlázási láncolatán, érdekmegosztásán alapuló szervezett csalásban való részvétel gyanúja.

Az adóelkerüléssel szembeni eredményes fellépés másik alapvető feltétele a kockázatos adózói kapcsolatok feltárása.
Ezen belül is kiemelt feladatként kell kezelni az alábbiakat:
- a korábban az adóhatóság látókörébe került szándékos adóelkerülők, fantom cégek tulajdonosainak és képviselőinek érdekeltségi körébe tartozó, bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés keretében még nem ellenőrzött vállalkozások kiválasztása;
- az adóhatóság által megállapított súlyos szabálytalanságok által érintett, jelentős hátralékkal felszámolásra került cégek tulajdonosai, képviselői által alapított új cégek kijelölése, különös tekintettel a vagyon átmenekítésére;
- az azonos székhellyel, tulajdonosi körrel, ügyvezetővel rendelkező, egymással üzleti kapcsolatban álló vállalkozások kiválasztása;
- az azonos tulajdonosi körhöz tartozó megszűnő, átalakuló társaságok és jogutódjaik kijelölése;
- azon cégek kiválasztása, amelyek tulajdonosai kizárólag olyan társaság(ok), amely(ek) székhelye a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény felhatalmazása alapján a Magyar Közlönyben közzétett, az alacsony adókulcsú államokat megjelölő listán szereplő államok valamelyikében található;
- azon adózók kiválasztása, amelyek kiemelten kockázatos külföldi adózókkal állnak/álltak üzleti kapcsolatban.
A fenti kockázati tényezők közül több együttes fennállása esetén a kiválasztás és egyedi kockázatelemzés különösen indokolt.